A munka törvénykönyvének értelmében az éves fizetett szabadsághoz való jog minden alkalmazottat megillet. És nem képezheti semmilyen átruházás, lemondás vagy korlátozás tárgyát. Az éves szabadság mértéke pedig 20 munkanap. Úgy a teljes, mint a részmunkaidős alkalmazottak számára. Vannak olyan munkaadók is, akik több szabadnapot ajánlanak fel alkalmazottaik számára. Figyelembe véve a cégnél, vagy általában, a munkaerőpiacon eltöltött szolgálati idejét.
Ugyanakkor, bizonyos munkavállalók, akik nehéz, veszélyes vagy káros munkakörülmények között dolgoznak. A nemlátók, vagy a fogyatékkal élő alkalmazottak, a 18 évnél fiatalabb munkavállalók, mesterséges megtermékenyítésben részesülő nők további 3 nap fizetett pótszabadságra jogosultak.
A szabadság letöltése a munkavállaló kérése, valamint a munkáltató ütemezése alapján történik: ezt azonban év végéig el kell készíteni a következő évre vontakozóan. Mindezt úgy, hogy a munkavállaló legalább tíz egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól. Naptári évenként egy alkalommal.
Kivételesen, a törvény lehetőséget ad a szabadság megszakítására úgy a munkavállaló objektív okokkal alátámasztott kérése esetén. A munkaadó sürgős érdek vagy vis maior esetén kérheti alkalmazottjától, hogy a rendelkezésére álljon. Természetesen, köteles megtéríteni alkalmazottja és annak családja összes, a rendelkezésre állás céljából szükséges kiadását, esetleges kárát (utazás, szállás lemondása, stb.)
Rendszerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni és letölteni. Jó tudni azonban, ha a munkavállaló nem tudja a szabadságát letölteni, akkor a munkaadó köteles azt a következő évtől számított 18 hónapon belül kiadni.
A szabadság pénzbeli megváltása kizárólag egy esetben megengedett: a munkaviszony megszűnésekor. Ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltania.
