Forrás: Hvg.hu

Megbízott legyek vagy alkalmazott?

Az ügyvezetői tisztség egyes jogi vonatkozásai. Mi a különbség az alkalmazotti jogviszony és a megbízási szerződés között? Erre keressük a választ. A munkaviszony sokkal jobban védi az egyén érdekeit, a megbízás nagyobb szabadságot adhat.

Sokak számára ismert, hogy egy kereskedelmi társaság megalapítása esetén – annak bármelyik formájáról legyen is szó – az alapító okiratnak tartalmaznia kell az ügyintéző személyére vonatkozó adatokat. Tehát, a társaság és az adminisztrátor-ügyintéző közötti jogviszony már a megalakulás pillanatában létrejön – az ügyintéző kötelezettségeiről, valamint felelősségéről a megbízói jogviszonyt szabályozó, valamint a 31/1990-es számú, a kereskedelmi társaságokra vonatkozó törvény különleges rendelkezései határoznak.

A cégalapítást követően, az ügyintéző, a közgyűlés jóváhagyásával, alkalmazotti minőséget is szerezhet a társasággal való munkaszerződés megkötése által, ez a szakma a 242111-es azonosítóval bír a Szabályozott Szakmák Jegyzékében.
Az ügyintéző munkaszerződéses jogviszonya az összes kereskedelmi társasági forma esetében lehetséges, kivéve részvénytársaság, illetve betéti részvénytársaság esetén (31/1990-es számú törvény egyértelműen megtiltja az említett két társasági formánál).

Az ügyintézői, valamint az alkalmazotti minőség együttes létezése ugyanazon társaságon belül sok vitát vetett fel, mivel a 31/1990-es számú törvény a 2006-os évi módosításáig nem rendelkezett erről a problémáról, lehetőséget adván ezáltal, egy nem egységes joggyakorlat kialakulásához.

Jelenleg, a törvény utólagos módosításai alapján, kijelenthetjük, hogy egy kereskedelmi társaság ügyintézője (kivéve részvénytársaság, illetve betéti részvénytársaság esetén) köthet munkaszerződést a társasággal, melyet képvisel ügyintézői feladatkörének ellátása érdekében. Sőt, az ügyintézői-alkalmazotti minőség halmaza megengedett az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok (SRL) esetében is.

Mivel a megbízotti-, illetve az alkalmazotti minőség két különböző jogintézményhez tartoznak, jogi szabályozásuk is részben eltérő. Ami az adózási kötelezettséget illeti, a 227/2015-ös számú Törvény (Adótörvénykönyvre vonatkozó) értelmében az ügyintéző díjazása után ugyanúgy 16%-os jövedelemadó fizetendő, akárcsak a fizetések esetében. Összehasonlítva a munkaszerződés alapú, alkalmazotti jogviszonnyal, az alábbi hozzájárulások nem fizetendőek a megbízáson alapúló ügyintézői díjazás után: a munkanélküli alaphoz való hozzájárulás, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések utáni járulék valamint a bérkövetelések kifizetésére létrehozott garancialaphoz való hozzájárulás.

Talán a legfontosabb vonatkozás, melyet semmiképp sem hagyhatunk figyelmen kívül a témában az ügyintéző és a cég közti jogviszony megszünésének módozatait érinti. Amíg a megbízói szerződés érvényét veszti egyszerű visszavonás által, addig ez nem lehetséges a munkaszerződés esetében. Egy munkaszerződés megszűnésének módozatait, eseteit egyértelműen szabályozza a Munkajogi Törvénykönyv (52/2003-as számú Törvény). Ezeknek a rendelkezéseknek a be nem tartása az elbocsátásra vonatkozó döntés semmisségét vonja maga után, valamint – a jogtalanul elbocsátott alkalmazott kérésére, annak munkába való visszahelyezését is. Kijelenthetjük tehát, hogy az alkalmazott különleges védelemnek örvend, hiszen lehetősége van a tisztségbe való visszahelyezését kérni jogtalan elbocsátás esetén szemben a „megbízott” ügyintézővel akinek esetében ez a jogorvoslat nem létezik.

A közgyűlés határozhat úgy tehát, hogy visszavonja a cég képviseleti megbízását az illető ügyintézőtől. Amennyiben ez váratlanul, ok nélkül történik, az ügyintézőnek joga van kártérítési igénnyel élni a társasággal szemben, ám nem jogosult a tisztségbe való visszahelyezését kérni.

A megbízotti, valamint az alkalmazotti minőség együttes létezése ugyanazon cégen belül akkor okozhat problémát amikor a közgyűlés más személyt szeretne nevesíteni az ügyintézői tisztségbe az előzőleg megbízott helyett, aki utólag alkalmazotti jogviszonyba is került a társasággal. Ebben az esetben az előzőleg megbízott ügyintéző továbbra is a cég alkalmazottja marad, hiszen a hatályban lévő munkajogi előírások értelmében az ügyintézői megbízás visszavonása nem vonja maga után a munkaszerződés megszünését, nem egy megszűnési módozat – hiszen ezek az esetek egyértelműen fel vannak sorolva a Munkajogi Törvénykönyv által.

Végezetül érthető, hogy azok számára akik ügyvezetői tisztséget töltenek be kedvezőbb megoldás lehet az alkalmazotti minőség hiszen biztosítja az alkalmazottnak járó összes jogot és védelmet, de a megbízotti minőség esetében is megoldást kínálhat a felek szerződési szabadsága a kártérítési záradékok kidolgozásánál az ügyintéző váratlan, minden ok nélküli elbocsátása esetén.

Borbély Erika,
Hargita Business Center – Székelyudvarhely, jogász
Bertici Edith
Kolozsvár, ügyvéd